Az elmúlt hónapokban rengeteg szó esik az államcsődről, sajnos sokszor a magyar állammal kapcsolatban. Emlegetik az orosz válságot, szóba kerül Argentína, mindenki az állam fizetésképtelenségétől retteg. Akármit is jelentsen az. Ezzel párhuzamosan mind többet beszélnek a kötvények nemfizetése ellen biztosító CDS-ekről, illetve azok áráról, és az is lélegzet visszafojtva figyeli a jegyzéseket, aki korábban még csak nem is hallott róla. De érdekes-e egyáltalán?
Mi is az a CDS? A név a „credit default swap” rövidítése, és lényegében egy biztosításról van szó. A CDS-ek kiírói, azaz akik eladják ezeket az izéket vállalják, hogy ha az a kötvény, amire kiírták a CDS-t nem fizet – mert például becsődölt a kibocsátó -, akkor visszafizetik a kötvény névértékét. Nem ingyen vállalják persze ezt a kockázatot, a CDS megvásárlójának rendszeresen bizonyos összeget kell fizetni (ettől swap, ami általában véve egy fix pénzáramlás elcserélését jelenti egy változóra).
A CDS-ért fizetendő rendszeres árat hívják CDS-felárnak, amit a szóban forgó kötvény névértékének százalékában fejeznek ki. Azaz ha 100 euró névértékű magyar államkötvénnyel rendelkezünkk, és szeretné bebiztosítani a pénzét, akkor vásárolunk egy CDS-t, aminek felára 500 bázispont, azaz 5 százalékpont. Így évente 5 eurót fizetünk a CDS kiírójának, aki ezért cserébe garantálja, hogy ha a kötvény nem fizet, akkor ő odaadja nekünk a 100 eurós névértéket.
Nem véletlenül nem forintot írtam egyébként, a forintban kibocsátott kötvények esetében egyszerűen nincs értelme nemfizetési kockázatról beszélni. A magyar állam (pontosabban a jegybank) ugyanis annyi forintot „nyomtat”, amennyit akar, a kötvények kamatait és a tőketörlesztést így mindenképpen kifizeti, legfeljebb ha nagy a baj, az a forint lényegesen kevesebbet ér. De ennek nem sok köze van a CDS-ekhez. Azaz ha forintban kibocsátott állampapírba fektettük a pénzünket, nemfizetéstől nem kell félnünk, bár nyilván egy ilyen helyzetben ezer más tényező rombolhatja befektetésünk értékét.
Ugyan a CDS maga egy meglehetősen egyszerű elméleti ügyletet takar, nem könnyű pontosan értelmezni ezt a felárat? Sok-e egyáltalán ez az 5 százalék vagy kevés? A régiós összehasonlítás azt mutatja, hogy nem kevés, de nem is extrém sok, pláne ha az ukrán CDS-ek nem ritkán 30 százalék feletti felárát vesszük alapul, persze a csehek 3 százalék alatti CDS-felárai sokkal vonzóbbak lennének, mint a magyarok.(Egyébként az egész régióban csökkentek ezek a felárak az elmúlt napokban, a magyar például 7 százalékpont környékén is járt).
Nem jelenti viszont, hogy államcsődöt áraz a piac, még ha meg is pattanna a CDS-felár a jövőben, hiszen mint ahogyan Hamecz István is elmondta az indexnek, ha tuti lenne az államcsőd, akkor senki nem adna rá biztosítást, hiszen az fix veszteséget jelent neki. Nehéz és felesleges is lenne megpróbálni értelmezni, hogy akkor az 5 százalékos CDS-felár hány százalékos valószínűséggel bekövetkező államcsődöt jelent.
Sokkal érdekesebb viszont a trend, hiszen ez a hülye mutató leginkább azt tükrözi, mennyire mernek kockázatot vállalni a nemzetközi befektetők a magyar piacokon, magyar befektetési eszközökkel. És nem mellékesen a forinttal, ahogyan az alábbi, Portfolio.hu-ról lopott ábrán is látszik, meghökkentően együtt mozog a forint/euró árfolyammal a CDS-spread, és szerintem ez az, ami miatt érdekes lehet bárki számára.
