A héten sem hazudtolom meg önmagam, és mivel úgy érzem megint háttérbe szorultak a kötvények a részvényekkel szemben a korábbi szócséplések során, így most a világbéke visszaállítása érdekében a kötvénypiacot nézzük meg, és hogy miért volt akkora sztori itt is. Lehet, hogy nincs akkora csinnadratta meg őrület a kötvénypiacon (pedig ez csak a látszat), de ha valaki okosan gondolkozott, akkor itt is szépen nyerhetett, méghozzá nem is keveset.

Példaként az Államadósság Kelező Központ 10 éves referencia állampapírját hoztam. Hogy miért éppen ezt a futamidőt? Egyrészt mert például az eurózónában a legfőbb benchmarknak a 10 éves német államkötvény számít, így célszerű ehhez hasonlatos magyar papírt keresni, másrészt meg a mostanság megfigyelhető hozamcsökkenés a hosszabb lejáratú papíroknál sokkal nagyobb hatást ér el, mint egy rövid (például néhány hónapos) papír esetében.

Jól látható, hogy a márciusi viharosabb időszak után az egekbe szökő 10 éves hozam ereszkedésnek indult, és napjainkra a 12 százalékos szintekről 8 százalékra csökkent. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a jegybanki alapkamat csökkentés csak a három hónapos diszkont kincstárjegyre hat közvetlenül, a távolabbi futamidők hozamait a piac kénye kedve szerint alakítja (a meghatározó tényezők: makrogazdasági mutatók, a piac kereslet-kínálati viszonyai, országkockázat, nemzetközi befektetői környezet, várakozások). Ennek megfelelően csak a véletlen játéka, hogy a 8 százalékos alapkamattal éppen közel megegyezik a 10 éves papír hozama.

Szépen látható, hogy a 10 éves papír árfolyama márciusban 67 százalékra csökkent névérték arányosan, miközben a hozamcsökkenések pozitív hatásainak köszönhetően most már a 90 százalékot nyaldossuk. Ez testvérek között is közel 35 százalékos emelkedésnek feletethető meg, ami fél éves időtávon nem is olyan rossz eredmény. Persze egyszerű halandóként, kis tőkével ezt nehéz lett volna megjátszani, viszont példának okáért egy kötvényalapon keresztül viszonylag nyugodtan lehetett volna élni a lehetőséggel.

Az adatok viszont azt mutatják, hogy a magyar ember nem akaródzik alapokon keresztül belekóstolni a nagylepénybe, jó példa erre, hogy a kötvényalapokból évek óta kisebb-nagyobb mennyiségeket vonnak ki az ügyfelek. Az egyszer biztos, hogy életünk egyik legnagyobb lehetőségét szalasztottuk el az elmúlt fél évben, legyen szó akár részvényekről, akár kötvényekről (tisztelek a kivételnek), viszont az is biztos, hogy ha nem is lehet majd rövid idő alatt ennyit kasszírozni, azért jön még kutyára dér. Például jó alternatíva lehet a további hozamcsökkenésre játszani, azt ugyanis nem kérdőjelezhetjük meg, hogy még mindig igen magas szinteken tartózkodunk. Ha pedig elfogadjuk, hogy már csak jobb jöhet a következő egy évben akkor uccu neki, viszont ha pesszimisták vagyunk akkor ne igen ugráljunk, mert megégethetjük magunkat, hiszen kockázatok itt is akadnak.