Egyszerűen megőrült az egész világ, képtelenség ugyanis a mostani zűrzavarban megérteni, hogy miért változik a szakértők véleménye a fejlődő országokkal kapcsolatban, akár a széljárás. Ha minden egyes pálforduláskor kaptam volna egy forintot, akkor már rég nem kellene azon gondolkoznom, hogy mi lehet a jövőben a bombabiztos befektetés. A világ mintha két pártra szakadt volna, a népesebb tábor óva int minket a feltörekvő piacoktól ,miközben néhány fekete bárány már életünk legnagyobb beszállásának nevezi az utóbbi piacokat.

Tisztáznunk kell röviden az egész fejlődő vagy feltörekvő országokkal kapcsolatos tudnivalókat, mivel anélkül képtelenek lennénk valóban jó döntést hozni. A világot hagyományos esetben két nagy csoportra oszthatjuk, a fejlett és feltörekvő országokra, előbbi csoportba tartoznak olyan régiók és országok, mint Észak-Amerika, Nyugat-Európa, Ausztrália vagy Japán. Ezekben az országokban az egy főre jutó GDP (ez mutatja azt, hogy milyen gazdag lehet egy ország) nagyon magas, fejlettek mert van vezetékes víz és mert sokáig élnek. Ezek az országok a 2007-ben kirobbanó válság miatt komoly lassulást kénytelenek elkönyvelni, ami nem egy esetben azt jelenti, hogy megáll, sőt negatívvá változik a gazdasági növekedés. Ennek megfelelően a tőzsdék az egyre romló környezet miatt egyre csak süllyedtek.

A fejlődő országokban (vezető országok itt Brazília, Oroszország, Kína, India) is érződik a válság hatása, azonban ettől függetlenül még például Kína és India gazdasági is 7 százalék feletti növekedést tud majd összehozni. Ez a szinte biztosra vehető becslés azonban normális esetben nem vezethetne ahhoz, hogy mondjuk 60 százalékkal vagy afelett essenek az itteni tőzsdék (jóval nagyobb mértékben, mint a fejlett piacokon).

Ez érthetetlennek tűnhet, azonban mielőtt vadul elkezdenénk részvényeket vagy befektetési jegyeket vásárolni számoljunk el háromig, és gondolkozzunk higgadtan (felejtsük azt el, hogy nagy guruk is úton-útfélen sztárolják a feltörekvő piacokat). Jelenlegi ismereteink alapján egyes feltörekvő piacokat már ténylegesen szétadtak a befektetők, azonban ez nem jelenti azt, hogy itt most gyorsan minden megáll, és rögtön 50 százalékot pattan fel az árfolyam. A nemzetközi befektetők (nevezzük őket bárhogy és utálhatjuk is őket) irányítják az árfolyamokat, és ha ők elfordulnak ezektől az országoktól akkor sok jóra nem számíthatunk. Vannak olyan szereplők, akik kisebb országok egész éves teljesítményét kezelik, és ha ezek valahonnan kivonulnak, akkor ott kő kövön nem marad.

Teljesen értelmetlen megérteni a tőzsdéket ilyen kivételes esetekben, hiszen napok alatt ugrálhat 5-10 százalékot az árfolyam bármelyik irányba, ami azért sok bosszúságot okozhat a gyanútlan delikvensnek. Az ilyen helyzeteket a spekulánsok kiválóan ki tudják használni, de közülük sokan biztosan meg fogják égetni magukat, hiszen iszonyatos kockázatot vállalnánk most fel, ha beszállnánk.

Kérdem én miért nem érjük be a 10 százalék körüli kötvényhozammal (a következő hónapokban várható kamatcsökkentés hazánkban a kötvényalapok árfolyamára jótékony hatással lesz), amikor Amerikában például 1 százalék az alapkamat, hosszabb távon pedig gyakorlatilag minimális hozamot tud csak elérni a szerencsétlen amerikai az infláción felül? Aki tényleg megteheti és ki tudja várni a tőzsdei visszapattanást annak megérheti most beszállni, azonban aki csak hirtelen felindulásból akar rövid távon sokat nyerni az inkább válassza a biztonságot (például a pénzpiaci- vagy rövid kötvényalapokat). Bőven lesz még idő részvényt vásárolni, főleg olyan kockázatos országokban, mint a feltörekvő piacok, nem kell elcsípni a piac alját. Akii a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli.