A minap valaki megkérdezte tőlem, hogy de mégis „A”, „B” és „C” befektetési alap közül melyiket válassza, vagy fektessen mindegyikbe, és egyébként melyik mikor teljesít jól. Kénytelen voltam azt mondani hirtelen, hogy fogalmam sincs, annak ellenére, hogy ilyesmikkel foglalkozom már egy ideje. Nyilván nem vagyok mindenttudó, de valójában a kérdés volt rosszul feltéve, több szempontból is.
A három alap, amivel kapcsolatban állást kellett volna foglalnom egy nagy nemzetközi alapkezelő három teljesen eltérő profilú terméke volt, egy úgynevezett magas hozamú (azaz gyengébb hitelbesorolású) kötvényekbe fektető kötvényalap, egy technológiai részvényalap és egy európai kis-, illetve közepes kapitalizációjú vállalatok részvényeibe fektető alap hevert a képzeletbeli mérleg serpenyőiben. Mi a legfontosabb különbség egy uborka, egy narancs és egy parasztkolbász között, és mi történik, ha egyszerre megesszük őket? Hát ezt így nehéz.
(Egy kis magyarázat: A magas hozamú kötvények lényege, hogy a kibocsátóik hitelbesorolása alacsonyabb a befektetésre ajánlott kategóriánál, és a magasabb kockázatot magasabb hozammal ellensúlyozzák. Általában akkor teljesítenek jól, ha piacokon a kockázatvállalási kedv megfelelő - azaz hajlandók a rizikósabb kötvényeket is megvásárolni. Természetszerűleg a mostanihoz hasonló hitelválság kifejezetten rosszul hat rájuk, kicsit leegyszerűsítve a befektetők most igyekeznek magukat távoltartani minden kicsit is homályos ügylettől.
A technológiai vállalatokba fektető részvényalapokat nem kell túlmagyarázni, ha megy a tech szektornak, az alap jól teljesít. Egyes vélemények szerint a tudásalapú vállalatok lábalnak először ki a válságból, ezért az év második felében talán a technológiai cégekre is érdemes lesz odafigyelni. A kis- és közepes kapitalizációjú vállalatok teljesítményét szintén beárnyékolja a válság, talán jobban, mint a legnagyobb, úgynevezett blue-chip társaságokét, bár ilyen mínuszoknál már szinte talán mindegy is. Mindenesetre a kisebb tárasaságok összességében stabilabb gazdasági környezetben tudnak jól teljesíteni.)
De nem is ez a lényeg, nyilván arra, hogy melyik milyen körülmények között teljesít jól, lehet is válaszolni. Nem tudom pontosan, hogyan jutott el kérdezőm addig, hogy pont erről a három alapról faggatott, de ha megtakarítási céllal kérdezte, valószínűleg volt valami hiba a gondolatmenetében. A három alap teljesen különbözött, egyáltalán nem cserélhető fel egymással, más célt szolgáltak. Sokkal érthetőbb lett volna a kérdés, ha például három amerikai részvényalapról kellett volna nyilatkozni, hogy ugyanazon a piacon vajon melyik teljesíthet majd legjobban (persze ez sem egy egyszerű kérdés, de logikusabb). Így viszont valahol biztosan kimaradt egy lépés.
Mielőtt konkrét alapokról kezdenénk elmélkedni nem árt tisztában lenni a (1) céljainkkal (nagyon nem mindegy, hogy nyugdíjra teszek félre, vagy lakásvásárlásra), (2) ezzel szoros összefüggésben a befektetési időtávval, (3) a kockázatvállalási képességünket (tudjuk-e nyugodtan nélkülözni a befektetett összeget? - az egészségünket azért kár feltenni egy-két százalék plusz reményében). És ez még csak az első lépés, de ezekből a válaszokból már nagyjából következik, milyen alapokra is lehet szükségünk.
Hosszú időre tervezve nyilván nagyobb ingadozásokat viselünk el, nagyobb kockázatot vállalunk, ez esetben nézelődhetünk a részvényalapok környékén, illetve portfóliónkba kerülhet nagyobb arányban is részvénybefektetés. Ekkor már majdnem ott tartunk, hogy kiválasszuk, melyik alapba is tesszük a pénzünket, de még nem. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy milyen területen, piacokra akarunk befektetni, és ezt nem a terméklista böngészgetésével kell eldönteni.
Híreket, cikkeket, véleményeket kell olvasni, begyűjteni minél több – lehetőleg független forrásból származó – információt, megkérdezni szakértőt, tanácsadót, stb. Ezután jöhet csak a termék, és ha mindent a megfelelő sorrendben csinálunk, logikusan és a jövőbeli terveink, nem pedig múltbeli hozamok alapján felépített befektetésünk lesz. És nem mellékesen nem kerülünk olyan helyzetbe, hogy egy villanyborotvát hasonlítgatunk egy sütőtökhöz, hogy vajon melyikkel lehet jobb kávét főzni...
