A válság eldurvulását volt szerencsém napról napra végigkövetni, és egy egészen érdekes fejleményre lettem figyelmes. Fél évvel ezelőtt több guru is azt szajkózta, hogy venni kell a részvényeket, akár a kenyeret, hiszen 2009 elején vagy legfeljebb 2009 második felétől lerázhatjuk magunkról a válságot, és akkor indulhat az ütős felhúzás. A legfrissebb vélemények szerint viszont elfelejthetjük mindezt, 2009-et a kapkodás és az oldalazás jellemezheti majd, megspékelve újabb mélypontokkal. Hát nem érdekes? Nem akarom most az elemzőket kritizálni, inkább azt mondom, hogy senki sem hitt abban, hogy ilyen apokaliptikus lesz a válság, ami legalább is engem nem tölt el túl sok optimizmussal.A legjobb az egészben, hogy a kommentekből egyelőre semmi biztosat nem lehet kifejteni, mindenki csak találgatja a károk várható mértékét, miközben a többségnek fogalma sem lehet arról, hogy az elmúlt száz év legnagyobb válságát mikor tudhatjuk le. Személy szerint én inkább a pesszimisták táborát erősítem, tehát a tartós részvénypiaci felívelést én későbbre, inkább 2010-re tenném (ha találgatni akarok), hiszen csak rá kell nézni a piacra. Az utóbbi hónapokban néhány kivételtől eltekintve minden fontosabb makró adatban tévedtek az elemzők, ami rögtön lejtőre küldte nemcsak a fejlett, de a feltörekvő országok részvényeit is. Egyelőre tetszhalott állapotban van a világ vezető pénzügyi központja, a bankok pedig továbbra sem jeleskednek beindítani a hitelezést, hiszen van ennél nagyobb gondjuk is (kellett nekik korábban olyan kockázatokat vállalniuk, amiről azt sem tudták, hogy mi fán terem).
Magyarország pedig egyszerűen képtelen függetleníteni magát a nemzetközi piacoktól, - hogyan is tehetné kis nyitott ország lévén -, tehát tartósan emelkedő részvényárfolyamokra csak akkor van esélyünk, ha bejönnek az amerikai és európai mentőcsomagok, és a hazai gazdaságpolitika is képes meghúzni a gyeplőt. A sok ha azt mondatja velem, hogy egyelőre maradják távol a részvényektől, nem törik össze a mécses attól, hogy megelégszem a betétkamatokkal vagy kötvényhozamokkal (ennek megfelelően a pénzpiaci és/vagy kötvényalapokkal), ugyanis a levegőben most sokkal inkább benne van az újabb mélypont lehetősége.
Ha viszont már nem bírunk tűkön ülni, akkor érdemes lehet azt a stratégiát választani, hogy a hosszú távon befektetni kívánt pénzt több apró részletre osztjuk el, és mondjuk havonta vásárolunk a kiválasztott részvényekből. Ezzel csökkenteni tudjuk az esetleges veszteségeinket, miközben biztosítva lehet az is – ha minden jól megy -, hogy valamikor el sikerül kapni a piac alját.
