Nem egészen egy hónappal ezelőtt robbant a hír, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) újabb csodás lehetőséggel örvendezteti meg a kisbefektetőket május közepén, válság ide vagy oda nem lehet tétlenkedni hazai fronton. A szigorú megfogalmazás szerint egy változó kamatozású, közel három éves lejáratú kötvénnyel lesz dolgunk, ami viszont sokkolóan hatott, az a 6 százalékos infláció felett ígért kamat. Utóbbi azért sem lehetne rossz, hiszen az áfa-emelés miatt az év második részében felpörög az infláció, ami a jövő év elején már akár 13 százalékos kamattal is kecsegtethet, ezt viszont csak egy éves késéssel kapjuk meg.

A kötvény a Prémium államkötvény nevet kapta (esetleg lehet valami kapcsolat a kamatprémiummal, de hát ezt döntse el mindenki magában), és ezer forintos lenne a névérték, ami pontosan tizede a most a piacon kapható 10,000 forintos névértékű kötvényeknek. Utóbbi nemcsak a kisbefektetőknek lehet hasznos, hiszen én is (nem mintha dúskálnék a forintokban) már csomószor futottam bele abba a problémába, hogy a néhány ezer forintos címleteimet nem tudtak aktívan kamatoztatni kötvényekben, hiszen hosszabb futamidő esetében is legalább 9000-9500 forintnak össze kellett gyűlnie. A sorozatos megdöbbenések után azonban érdemes lehet egy kicsit a dolgok mélyére ásni, mivel például a kötvény kamatát az előző év decemberi fogyasztói árindex alapján számítják ki, a 6 százalékos kamatprémium pedig koránt sem egyenlő a reálkamattal, hiszen a két dolog nem hozható közös nevezőre.

Alapesetben azt lehet mondani, hogy akkor lehet egy ilyen kötvény vásárlása jó dolog, ha csökkenő inflációs környezettel van dolgunk, hiszen ekkor nem zabálja fel a tisztességesen megszerzett kamatprémiumunkat az időközben felfelé kúszó infláció. Egy egyszerű példával minden világos lesz: vegyük a jelenlegi esetet, a tavaly decemberi infláció 3.5 százalék volt, erre számoljuk rá a 6 százalékos kamatprémiumot, akkor 9.5 százalékos a kötvény kuponja. Az áfa-emelések miatt viszont meg fog ugrani az infláció (meg hát azért az energiaárak is rendesen emelkedtek a mélypontjaiktól), ami ha mondjuk 7 százalékos inflációval számolunk, akkor mindösszesen 2.5 százalékos reálkamatot jelent nekünk (ennyivel emelkedik tényelegesen a pénzünk vásárlóértéke).

Persze ez csak időleges dolog, hiszen késéssel, de a kamat is meg fog emelkedni a jövőben, ami a dezinflációval számolva már nem rossz eredményt hozhat. Hogy a felhőtlen boldogságot megint megtörjem, természetesen itt is számolnunk kell a 20 százalékos kamatadóval, ami az állambácsit gyarapítja. Az már egy más tészta, hogy a folyamatos forgalmazás oltárán milyen engedményeket kell majd tenni, hiszen az ÁKK jellemzően komoly rést hagy a vételi és az eladási oldal között (a bankoknál is ugyanez a móka), ami adott esetben több százalékos hozamvesztéssel is járhat, miközben érdemes arról is tájékozódni, hogy milyen furfangos számítási módszerrel jegyez árfolyamot az ÁKK, hiszen az inflációs várakozások változására jól lehet spekulálni.