Na tessék, épp a múlt héten lamentálgattam, hogy az ábécé melyik betűje szerint is alakulhat a világ sorsa, és itt is a bizonyíték. Oké, bizonyítéknak talán picit erős, de olyan szépen illik a képbe a múlt heti amerikai munkaerőpiaci adat, hogy nehéz kihagyni, főleg mivel az agráriumon kívül dolgozó amerikaiak létszámának havi változását kiemelt figyelem övezi nemcsak a tengerentúlon, hanem az egész világon.

Nem meglepő tehát, hogy vártnál sokkal-sokkal rosszabb adatra múlt csütörtökön mindenhol hisztérikus reakciókat láttunk a tőzsdéken, hiszen a betöltött állások számának csökkenése nemcsak, hogy nem fékeződött számottevően, de meglepően nagy visszaesés volt tapasztalható júniusban. A mintázat ráadásul nagyon szépen követni látszik az előző posztban említett W alakzatot.

Persze az U, L, V, W és ki tudja még milyen betűvel jelzett alakzatok a gazdasági növekedésre, azaz a GDP alakulására vonatkoznak, de az ezt mutató számok vagy csupán homályos előrejelzések, vagy pedig több hónapos késéssel derülnek ki. A munkaerőpiac alakulása viszont a tapasztalatok és a közgazdasági elmélet szerint is szoros összefüggésben van a gazdaság aktivitásával, így akár egyfajta helyettesítő változóként is tekinthetünk rá.

Az is nyilvánvaló, hogy erre a néhány pálcikára ezerféleképpen lehetne különféle alakzatokat illeszteni, egyáltalán nincs kőbe vésve a felvázolt W alakzat, de minden esetre óvatosságra int, hogy sokan, sokféle elemzésből kiindulva jósolnak a mostani esetleges fellendülésből újabb visszaesésbe vezető lefutást az előttünk álló időszakra, nem csupán a munkaerőpiac sugallja ezt Amerikában.

Summa summárum: jó lesz vigyázni, az eufória már most oszlóban van a tőkepiacokon, az egyre sérülékenyebb hangulat pedig könnyen csaphat át újabb pánikszerű eladásokba. Akkor meg nem jó részvényekben ülni, az biztos.