Nézegettem a magyar befektetési alapok elmúlt éves eredményeit, megpróbáltam kitalálni, hogy volt-e olyan, amivel legalább megmaradt volna a pénzem tavaly. Az adatokat nézegetve (nem nehéz hozzáférni a BAMOSZ honlapján), egészen meglepődtem: a magyarországi alapkezelők alapjainak több mint felével pozitív hozamot lehetett elérni 2008-ban. Ennél azért rosszabbra számítottam, legalábbis mindenhonnan azt hallani, akármihez nyúl az ember, bukik. Hát ezek szerint mégsem.

Nyilván nem mindegy, hogy mivel és mennyit lehetett keresni. A lista elején szereplő alapok között szép számmal találhatunk pénzpiaci, illetve likviditási alapokat, amelyek nyilván az alacsony kockázatuk miatt tudták elkerülni a válság legdurvább részét (ezek csak rövid lejáratú kötvényekbe, állampapírokba fektetik vagyonukat). 2008-ban tehát bejött az óvatosság, ezek az alapok (legalábbis többségük) nagyjából egy bankbetétnek megfelelő eredményt (7-8-10 %) hoztak, amire lehet, hogy év elején még sokan fanyalogtak volna, de az események ismeretében... Persze az akciósbetétek az év vége felé nyilván ígéretesebbek voltak, de csak rövid időre, ráadásul az is lehet, hogy mintha elvágták volna, vége is szakad a dömpingnek idén. (Erről már volt korábban is szó itt.)

A top15-be befért egy-két ingatlanalap is, bár mostanában ezeket emlegetni kicsit határeset téma. A november eleji felfüggesztéses mizéria kapcsán ugye kiderült, hogy egy-két alap kénytelen drasztikusan leértékelni a portfóliójában lévő ingatlanokat. Persze senki nem mondja, hogy helytelenek voltak az ingatlanértékelések, de hát mégis... Nyilván akinek pont ilyen alapban volt a pénze, azt nehéz vigasztalni, de a dolog elkerülhetetlen volt. Más kérdés persze, hogy az élmezőnybe került ingatlanalapok csupán csak kivárnak a leértékeléssel, vagy náluk nincs is ilyen probléma.

A topos alapok között találhatunk még néhány származtatott alapot is, ami egyáltalán nem meglepő, általában véve ebből a kategóriából szoktak kikerülni a rekorderek olyan években is, amikor mindenhol jól megy. Ennek egyértelműen az az oka, hogy a származtatott termékeken keresztül az alapok tőkeáttételes pozíciókat is felvehetnek (azaz a piac egy százalékos elmozdulására az alap több százalékkal reagál), sőt, ezeken keresztül még a piac esésére is játszhatnak.

Nem véletlen, hogy a képzeletbeli hozamversenyt ezúttal is egy származtatott alap nyerte, bár a 18 százalék körüli eredmény lényegesen elmaradt a 2007-es 50 százalék feletti rekordjától. A származtatott alapok sokszínűsége miatt viszont az eredményeik is széles skálán szóródnak, szemben a pénzpiaci alapok viszonylagos konzisztenciájával kőkemény mínuszokat is láthatunk egyes származtatott alapoknál, ami legalábbis óvatosságra int a kategóriával kapcsolatban. És persze soha ne feledjük: a múltbeli eredmények nem jelentenek garanciát a jövőre nézve.