A sokak által csak feltörekvő piaci gurunak nevezett Mark Möbius gyakorlatilag már fél éve folyamatosan azt szajkózza, hogy oda kéne figyelni, mert a fejlődő országok tőzsdéin komoly felhúzásra van kilátás. Még az sem izgatta túlságosan az elmúlt hónapokban, hogy csak részben sem jöttek be a jóslatai, éppen ezért fanyar mosollyal nyugtáztam minden egyes megszólalását, például amikor a CNBS-n lassan már celebeknek való tisztelettel hallgatták meg.

Az halál biztos, hogy aki rá hallgatott az nem túl sokat nyert eddig, hiszen például az első forgatókönyve szerint 2009 elején komoly emelkedést kellett volna látnunk, miközben ebben az évben csak esni láttuk a folyton pushingolt MSCI Emerging Market indexet. Viszont március elején valami történt, és azóta ha jókora késéssel is Möbius számításaihoz képest, de végre nyikorogva elindultak felfelé a tőzsdék. Sokan már rögtön a bikapiac kezdetét vizionálták, mert hát olyan rég volt okunk örülni, és miért ne bizakodhatnánk.

Nem csoda, még jó hogy örvendezik a veszteséges poziba ragadó kisbefektető is (nem beszélve a nagyokról), amikor emelkedés van, hülye lenne ha nem így tenne. A tavasz tehát úgy látszik meghozta az optimizmust, ami alapvetően az amerikai intézkedéseknek köszönhető. Lassan már én is kezdek bizakodni, hiszen nem piskóta, hogy az amerikai állam 1,000,000,000,000 dollárért akar toxikus eszközöket vásárolni, azonban még mielőtt tényleg leesne az állam én azért megvárnám, hogy ténylegesen milyen hatással járnak az intézkedések. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az állam által meghozott intézkedések csak lassan fejtik ki a hatásukat a gazdaságban (és akkor sem biztos, hogy elérik a céljukat). Naná ,hogy ez nem olyan mint a mesékben, hogy valaki egy csapásra meg tud mindent oldani, hanem szépen ki kell várni, hogy felépüljön a súlyos betegségből a világgazdaság.

A lelkesedést viszont a feltörekvő piacokon éppen ez hozhatja meg, hiszen szajkózás nélkül is tudjuk, hogy a fejlett országokhoz képest kevésbe érintettek a válságban a fejlődő országok, ahol totálisan szétadták a piacokat. Ezt Möbiuson kívül ezeregy elemző elmondta, azonban az már koránt sem mindegy, hogy ez a borzalmasan rossz környezet mikor ismeri ezt fel. Összefoglalva tehát van egy három hete tartó felívelésünk (a kínai Shanghai index például 17 hónapja nem emelkedett akkorát, mint az elmúlt egy hétben), azonban a nagy kérdés az, hogy lassan elérjük a korábbi ellenállásszinteket, és egy tartós felívelés vette-e kezdetét (szerintem ez a valószínűtlenebb) vagy csak egy átmeneti fellángolásról van szó, és még nyugisan felkészülhetünk a jövőben zuhanásokra.