Egyszer már megpedzegettem az új influenzát, mint potenciális veszélyforrást, azonban eddig nem is tulajdonítottam neki nagyobb gondot, mert hát kit érdekel egy enyhe kis járvány, ha az emberek 99.5 százaléka úgyis nagyobb para nélkül felgyógyul. Aztán egy hétvégi cikk teljesen lepadlózott, hiszen abban nem kevesebbet állítottak az okosok, mint hogy Angliát térdre kényszeríti a járvány őszre, és az sem elképzelhetetlen, hogy az egész világ megbánja, hogy lebecsülte a kis vírusok hatalmát.

Az egészen biztos, hogy eddig egy teljesen hétköznapi influenzával van dolgunk, a halálozási arány a bizonyított esetekben 0.5 százalék körül van, azonban ha hozzászámolnánk azokat is, akik saját lábukon átestek a betegségen, akkor ez az érték töredékére esne vissza. Rendben is van, csakhogy jelenleg az északi féltekén nincs influenza időszak, ergo félnivalónk nem is most, hanem hónapok múlva lesz csak.

A közgazdászok közül pedig egyre többen paráztatnak, Angliában például augusztusra már a lakosság 10 százaléka lehet fertőzött bizonyítottan, a járvány első hulláma pedig közvetve és közvetetten a lakosság kétharmadát érintheti. A képlet egyszerű, túl gyorsan terjed a vírus, az oltóanyag nagyobb mennyiségben csak ősszel várható, amikor már késő lesz. A WHO viccesen megjegyezte nemrég, hogy a korábbi járvány esetében 6 hónap kellett a járvány világméretű elterjedéséhez, most viszont elég volt mindössze hat hét, tehát lehet készíteni a Vészhelyzetből ismerős maszkokat.

Nem kell Nobel-díjasnak lenni ahhoz, hogy belássuk a gazdaság számára nem csak az a végzetes, ha a munkaerő elhalálozik, hanem az is, ha időlegesen nem tud munkába menni. A járványosan terjedő betegség esetében pedig azzal számolhatunk, hogy a csúcsponton hetente a munkaerő 9-12 százaléka eshet ki, ezt le lehetne bontani forintokra, rántott húsra, meg Big Mac-re, de ettől most eltekintek. Ehhez jön a pánik, ami romba döntheti a turizmust és a szállítmányozást, ami nem kis szeletet hasít ki GDP-ből (egyszerű, kinek van kedve utazgatni, meg kimenni a szobából, ha az ismerőseink sorra betegednek le).

A várva várt feltámadást pedig ebben az esetben el is felejthetjük, hiszen éppen az őszi-téli időszakban tör majd ránk a járvány, amikor megindulhatna a gazdasági növekedés. Nem kell elmondani, hogy a korábbiak ismeretében az elemzők megint kezdhetik lefelé módosítani a várakozásaikat, ami zuhanó részvényárfolyamokat, meg egyéb nyalánkságokat eredményez. Ha kételkednénk mindebben, érdemes egy-két hónap múlva megnézni a híradásokat Angliáról, és ha bejönnek a mostani számítások, akkor kakukkolhatunk.

Nem mondom azt, hogy ez biztosan bejön, de nagyon sanszos, hogy fogunk még hallani az új influenzáról. Befektetési szempontból pedig nem elhanyagolható ez a tényező, hiszen a vártnál súlyosabb helyzet alapvetően változtatja meg a világgazdasági képet. A legrosszabb lehet például, hogy tartós recesszióba süllyed a világgazdaság, sőt a defláció sem kizárt. És még ha nem lenne elég bajunk, akkor hogy nyugodtan aludjunk meg van annak az esélye is, hogy mutálódjon a vírus például a madárinfluenzával (H5N1), és akkor a halálozás is megugorhat.